AZ ÉLET PILLANATAI
Vannak olyan pillanatok az életben, amikor olyannyira hiányzik nekünk valaki, hogy ki szeretnénk őt szakítani az álmainkból és úgy igazából meg szeretnénk ölelni!
Amikor a vidámság ajtaja bezárul egy másik kinyílik;
de gyakran olyan sokáig nézzük a zárt ajtót, hogy nem vesszük észre a másikat, amely kinyílt a számunkra.
Ne higgy a szemednek; az becsaphat.
Ne higgy a fényűzésben; az is megfakul.
Higgy valakiben, aki megmosolyogtat,
Mert csak egy mosoly tehet egy borús napot vidámmá.
Találd meg azt, aki a szíved megmosolyogtatja.
Álmodd, amit álmodni akarsz;
menj oda, ahova menni akarsz;
légy az, aki lenni szeretnél,
mert csak egy életed van és egy lehetőséged, hogy megtedd mindazt, amint meg szeretnél tenni.
Lehet elég vidámságod ahhoz, hogy boldog légy, elég megpróbáltatás az életedben ahhoz, hogy erős légy, elég bánat, ahhoz hogy ember légy és elég remény ahhoz, hogy boldog légy.
A legboldogabb embereknek nem feltétlenül jut mindenből a legjobb;
ők pusztán mindenből, amivel találkoznak életük során a legtöbbet hozzák ki.
A legfényesebb jövő mindig egy elfelejtett múlton fog alapulni;
nem tudsz továbblépni anélkül, hogy ne hagynád a múltbeli hibákat és bánatokat magad mögött.
Amikor megszülettél sírtál, míg körülötted mindenki mosolygott.
Éld úgy az életed, hogy a végén te legyél az egyetlen, aki mosolyog, míg a körülötted lévők sírnak.
Ne az éveket számold – számold az emlékeket!
*****************************
A SZIGET
Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek:
a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is.
Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed. Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet.
Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.
Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott .
A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett.
Ő megkérdezte:
-Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
-Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már
hely számodra!
Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval
közeledett:
-Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?
-Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! ? válaszolt a Büszkeség,- itt minden
tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!
Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:
-Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
-Oh, Szeretet - mondta a Bánat - én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell
maradnom a hajómon!
A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog
volt, hogy meg se hallotta a szeretet kérését.
Hirtelen megszólalt egy hang:
-Gyere Szeretet, én elviszlek téged! Aki megszólalt, egy öregember volt.
Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni
az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment.
A Szeretet úgy érezte,sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:
-Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
-Az IDŐ volt, mondta a Tudás.
-Az IDŐ?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az IDŐ?
A Tudás válaszolt:
-Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!
***************************************************
szép történet!
Az eset megtörtént.
A Világhálón kering ez a történet, amely egy valóban megtörtént,
tanulságos
esetről ad hírt.
Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott
egy lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket és
gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a
végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután
óvatosan visszatöltötte
a
pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón.
A
hat
háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös
Indián
Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a patikusra, hogy
szentelne
rá
egy kis figyelmet, de a patikus éppen nagyon el volt foglalva.
Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a lábát a padlón.
Semmi. Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot
adja, amit
csak
lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét az üvegből és
megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!
- És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus érezhetően bosszús
hangon. - Éppen a testvéremmel beszélek Chicagóból, akit már ezer éve
nem láttam - tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a
kérdésére.
- Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni veled - mondta Tess a
patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. - Az öcsém nagyon beteg és . egy
csodát szeretnék venni neki.
- Tessék? - fordult hozzá a patikus.
- A neve Andrew és valami csúnya dolog no a fejében, és az Apukám azt
mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg őt. Hát tessék mondani,
mennyibe kerül egy csoda?
- Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem tudok neked segíteni
- felelte a patikus, kissé megenyhült tónusban.
- Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég,
kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül.
A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett, jólöltözött férfi volt.
Lehajolt a kislányhoz és megkérdezte:
- Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége?
- Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel - csak azt tudom,
hogy nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra volna
szüksége. De Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én
pénzemet.
- Mennyi pénzed van? - kérdezte a Chicago-i férfi.
- Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan - Ez az
összes,
ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell.
- Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a férfi - Egy dollár
és tizenegy cent - éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának
az
ára.
Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt: -
Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet és találkozni a
szüleiddel.
Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél.
A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos, aki az
idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és nem
telt
bele sok idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen, egészségesen. Anya
és Apa boldogan beszéltek arról az esemény-láncolatról, ami idáig
vezetett.
- Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya - vajon mennyibe
került volna?
Tess mosolygott. O pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy
dollárba és
tizenegy centbe. no és egy gyermek töretlen hitébe.
Egy csoda nem a természet törvényeitől függ, hanem magasabb törvények
működésétől.
Tudom, hogy továbbadod a labdát! Itt van, dobd hát oda valakinek, aki
jelent
valamit a számodra!
A labda egy kör, illetve gömb, se eleje, se vége. Együtt tart
bennünket
mint
a Barátok Körét. De a legnagyobb kincs számodra látni és érezni azt a
barátságot, amiben te részesítesz engem.
Ma én dobtam feléd a barátság-labdát. Most rajtad a sor: passzold
tovább valakinek, aki a barátod.
Esküszöm neked!
Ha szomorú vagy . én fölszárítom a könnyeidet.
Ha elfog a rémület . én eloszlatom a félelmeidet.
Ha aggodalmaskodsz . én reményt nyújtok neked.
Ha össze vagy zavarodva . én segítek, hogy megálld a helyed.
És ha elveszettnek érzed magad . és nem tudod meglátni a fényt,
Én leszek a te világítótornyod . mindig fényesen ragyogva.
Ez az én esküm . erre adom a szavamat, amíg eljön a vég.
Miért? - kérdezheted tőlem . Mert a barátom vagy.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
